A csapadékvíz helyben történő elvezetése, visszatartása annak a feladata, akinek a területére hullik, tehát köz- és magánfeladat egyszerre, ami komplex jogszabályi és infrastrukturális kezelést igényel. A városi csapadékvíz gazdálkodás terén paradigmaváltás szükséges annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban lehessen helyben tartani és hasznosítani az esővizet, a klímaváltozás fokozódó kihívásaira – városi- és villámárvizek, száraz időszakok – is felkészülve. A városi csapadékvíz hasznosításának sokoldalú környezeti, de gazdasági előnyei is lehetnek, a városi hőszigethatás csökkentésétől a közterületi zöldfelületek vízszükségletének biztosításáig. A hatékony adaptációhoz elengedhetetlen egyes városi köz- és magánterületek csapadékvízkezeléssel kapcsolatos érintettjeinek bevonása, felelősségi területeik tisztázása, innovatív együttműködési lehetőségeik feltárása.

A jelenleg futó projekt célja a klímaadaptív városi csapadékvízkezelés országos és helyi partnerségi együttműködéseinek és fejlesztési lehetőségeinek erősítése.

Ebben a munkában a PAD:

• témaspecifikus országos és városrész szintű érintettségi helyzetképet vázolt fel,
• az érintettek megszólításával, véleményeik, javaslataik összegyűjtésével erősíti a formálódó városi vízadaptációval kapcsolatos partnerség munkáját,
• témaspecifikus helyi önkormányzati szervezetfejlesztési workshopok tematikáját dolgozta ki, különböző környezeti, épített és infrastrukturális adottságú – hegyvidéki, belvárosi sűrű beépítésű és városi peremterületi – önkormányzatok számára, és a projektben résztvevő három budapesti kerületben pilotként megvalósította
• vállalta a klímaadaptív városi csapadékvízkezelés rendszerszintű akadályainak beazonosítását, az érintetti és tisztázatlan felelősségi körök feltárását, annak érdekében, hogy a helyi szintű párbeszéd és pilotok beindítása, az érintettek konszenzusán alapuló szakpolitikai javaslatok kialakítása, változások generálása sikeresebb lehessen.