Hátrányos helyzetű, szegregálódó vagy már szegregált településrészek lakosságának egészségügyi helyzetét, átlagnál kedvezőtlenebb állapotát az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférésük mellett lakhatási lehetőségeik, lakókörnyezetük és az igénybe vehető közszolgáltatások állapota, továbbá  a fokozott környezeti ártalmak és veszélyek is meghatározzák.

A jelenleg futó projekt kutatási és lakossági bevonáson alapuló tevékenységei többségében roma népesség által lakott településrészek környezeti kitettségére, az adott lakosság környezeti érzékenységére, lakóközösségi viszonyaira és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésére fókuszál, megszólítva, szakmai támogatást és együttműködési lehetőségeket kínálva további helyi érintettek, érdekeltek – önkormányzat, munkaadók, közszolgáltatók, helyi civil szervezetek  – számára.